Hosszú távú memória: magyarázatok és 10 gyakorlat a javítására.

Memory design elengedhetetlen a kognitív folyamatokhoz és a tanuláshoz. Agyunknak két különböző típusú memóriája van: rövidtávú memória or munkamemóriaés hosszú távú memória amelyeket ebben a cikkben mutatunk be. 

Ez a második memóriamechanizmus az, amely lehetővé teszi számunkra, hogy idővel, néha sok éven át kódoljuk és megőrizzük emlékeinket, amint azt bizonyos gyermekkori emlékek mutatják, amelyeket felnőttként megőrzünk.

Fejlesztheti-e a hosszú távú memóriát, és javíthatja agy? Milyen problémákkal szembesülhet a folyamat? Hogyan orvosolhatjuk az információvesztést? Ezt javasoljuk, hogy lássuk együtt oktatóanyagunkban.

A hosszú távú memória meghatározása.

Hosszú távú memória olyan agyi folyamatként határozható meg, amely lehetővé teszi számunkra kódol és hosszú időn keresztül szinte végtelen mennyiségű információt megőrizni. 

Hosszú távú memória: alapelvek és működés.

A hosszú távú memória az építkezés elengedhetetlen folyamata emlékek, tanuláshoz, valamint a napi feladatok helyes végrehajtásához. A memória ezen formája az agy tárolási képességére utal információ, ismereteket, fogalmakat vagy készségeket, és idézze fel őket később. A hosszú távú memória összetett folyamatokon alapul, amelyek az agy számos részét érintik. Emiatt nagyon érzékeny az agykárosodásra. Szerencsére a kognitív tréning és gyakorlatok javíthatják, és lehetővé teszik a gyógyulást kognitív képességek.

Ha figyelembe vesszük azt az időt, ameddig az információ a memória rendszer, a következő memóriaformákat különböztethetjük meg: 

  • Érzékszervi memória (ultra-rövid távú memória). 
  • Munka memória (rövidtávú memória). 
  • és a Hosszú távú memória, a hosszú ideig tartó emlékekért. 

A hosszú távú memória funkciói, folyamatai

A hosszú távú memória pedig több funkcióra osztható. A különböző emlékek a következők:

  • Deklaratív memória: olyan információkat tárol, amelyeket szóban reprodukálhatunk. Az ehhez a memóriaformához kapcsolódó agyi részek a mediális halántéklebeny, a diencephalon és a neocortex. A deklaratív memória két alkategóriából áll: 
  • Szemantikus memória: a világról rendelkezésünkre álló információgyűjtésre utal. Összegyűjti szókincsünket, tudományos ismereteinket és azt, amit az egyes fogalmakról tudunk. Például tudjuk, hogy az alma ehető gyümölcs, amely különböző színű lehet, és almafán nőhet. Arra azonban valószínűleg nem emlékszünk, hogy mikor tudtuk meg ezt az információt.
  • Epizodikus memória: konkrét események emlékeit tartalmazza, amelyeket átéltünk. Emlékszünk például arra, hogy mit ettünk tegnap, hol parkolt az autó, mikor jártunk utoljára új városban, ki volt tavaly a születésnapi bulin, vagy mikor találkoztunk valakivel.
  • Nem deklaratív memória: a memóriában tárolt információ, amelyet nem tudunk verbalizálni. Ezeket az információkat általában implicit tanulással (lehet, hogy nem vagyunk tudatában ennek a tanulási folyamatnak) vagy érzelmekkel szerezzük meg. Ez a memóriaforma sokkal jobban ellenáll az agykárosodásnak, ezért ritkábban sérül. A nem deklaratív memória az agy különböző területeit érinti, mint például a neocortex, az amygdala, a cerebellum és a bazális ganglionok. Különösen magában foglalja a procedurális memóriát, azaz az izommozgásokkal kapcsolatos összes információt, amelyet az edzésnek köszönhetően automatizáltunk, valamint a szokásokat és készségeket, amelyek befolyásolják a termelékenységet. Például biciklizni, autót vezetni, labdát dobni vagy számítógépes egeret használni.

A hosszú távú memória különböző formáinak használata.

termékeink agyvelő képesek az emlékezeten keresztül egyszerűsített információkeresést végezni, ha egy bizonyos fogalom aktiválódik az agyunkban. Például kevesebb időnkbe telik eszébe jut a „varjú” szó, ha már beszéltünk „madarakról”, „sirályokról” és „fecskékről”.

A tudományos világban megszerzett tudás nagy része a miénkben tárolódik szemantikus emlékezet. Tehát amikor megtanuljuk vagy emlékezünk országunk földrajzára, anatómiára, kémiára, matematikára vagy bármely más tantárgyra, hosszú távú memória mozgásba.

Amikor egy étteremben dolgozunk, és emlékeznünk kell arra, hogy melyik ételt melyik személy rendelte az asztalnál, a sajátunkat használjuk epizodikus memória. Ugyanez igaz a törzsvásárlókra is.

Amikor megtanulunk biciklizni, eleinte nagyon nehéz megőrizni egyensúlyunkat. A gyerekeknek gyakran extra kerekekre van szükségük. Ennek az az oka, hogy még nem tudjuk pontosan, hogyan mozgassuk az izmainkat az egyensúly megteremtése érdekében. Ha már eleget gyakoroltunk, a mi eljárási memória felelős az általunk automatizált motoros készségekért. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy gondolkodás nélkül egyszerűen biciklizzünk. Hasonló folyamat megy végbe, amikor megtanulunk autót vezetni.

Hogy emlékezzünk, hol van az autónk, hol a mobiltelefon-töltő, mi Németország fővárosa, vagy bármilyen más információra van szükségünk, használjuk hosszú távú memória.

Mint fentebb láttuk, egyes memóriafolyamatok tudatosak, mások tudattalanok vagy automatikusak. Ezután beszélhetünk explicit ill implicit memória.

Útmutató a hosszú távú memória fejlesztéséhez.

Mik a problémák a hosszú távú memóriával?

A felejtés nem a emlékezet probléma. Valójában a memória megszabadul azoktól az információktól, amelyeket a legkevésbé használunk, különösen az életkor előrehaladtával, ami normális folyamat. 

De van még kóros elfelejtve: 

  • Képtelenség új emlékeket generálni (anterográd amnézia). 
  • Képtelenség visszakeresni a múlt emlékeit (retrográd amnézia). 

Másrészt van hipermnézia, nagyon részletes és élénk emlékek önkéntelen felidézése, ahogy ez néha megtörténik A poszttraumás stressz zavar. Érdemes megemlíteni azt is, hogy bizonyos rendellenességek esetén az emlékezés tartalma megváltozhat, mint például a Korszakov-szindrómában, amelyben az érintett önkéntelenül is feltalál emlékeket, mert nem tud emlékezni a valódira.

Az egyik legismertebb memóriazavar az Alzheimer-kórhoz kapcsolódik: epizodikus memória leggyakrabban érintett. Memória problémák a demencia más formáiban is megfigyelhető vagy olyan Parkinson-kórban, amelyben eljárási memória érintett. 

Memóriaproblémák fordulnak elő fejsérülés vagy agyvérzés miatti agykárosodás esetén is. Végül a gyógyszerek vagy bizonyos gyógyszerek használata nehézségeket okozhat a visszakeresésben emlékek. Ez a jelenség általában átmeneti, ezért visszafordítható.

Hogyan edz?

Nevek, telefonszámok, bejelentkezési adatok, eladási adatok és találkozók – gyakran egyszerűen úgy érzi, elárasztja a rengeteg információ, amelyet szem előtt kell tartania. Amit sokan nem tudnak: mentális teljesítmény speciális gyakorlatokkal javítható. Megmutatjuk, hogyan.

A lényeg az, hogy következetes legyen a gyakorlatok során. A tartós gyakorlás segíti a tanulási folyamatok fejlesztését és fenntartását kognitív képességek. Így edzheti a memóriáját! Gyorsan észreveszi majd, hogy nemcsak jobban memorizál, hanem könnyebben hozzáférhet emlékeihez is.

Akár napi három percbe is telhet a javulás észlelése.

A kutatók és idegtudósok úgy vélik emlékezet három folyamatban működik, amint fentebb láttuk: a rövid távú memória, a munkamemória és a hosszú távú memória.

A rövid távú memória csak néhány másodpercig tárol információkat. Az, hogy az információ átkerül-e a memória más területeire vagy elveszik, főként olyan tényezőktől függ, mint pl figyelem és a motiváció.

Amikor az agy munkamemória üzemmódban van, az információ feldolgozásra kerül, pl elemzett és értékelték. Ezután néhány percig vagy akár napig tárolják.

Minél intenzívebben dolgozzák fel az információkat munkamemória, annál sikeresebben rögzítve van hosszú távú memória. A kutatók ma már azt feltételezik, hogy a hosszú távú memória tárolókapacitása korlátlan, és a felejtés egyszerűen abból adódik, hogy a keresett információ nem található meg a tárolt információk sokasága között.

A memóriatréning elsősorban a munkamemóriára vonatkozik, amely a hosszú távú memória kapacitását is növeli. Íme tíz pszichológiailag bizonyított tipp az információmegtartás növelésére.

10 tipp a hosszú távú memória serkentéséhez.

  • 1- Verbalizálja a szem által észlelt információkat. És fordítva: vizualizálja a verbális információkat. A tanulás és a memorizálás annál könnyebb, ha az érzékszervek részt vesznek az információfeldolgozásban.
  • 2- Jobban megőrizheti az információkat, ha saját logikája szerint rendszerezi azokat. Ami jól felépített, az tovább marad az emlékezetedben.
  • 3. A hangos olvasás vagy szavalás növeli annak valószínűségét, hogy az agy emlékezni fog az információra, például leckék tanulása során.
  • 4- Ha emlékezni akarsz a könyvből kapott információkra, ne olvass túl lassan. Ha gyorsan olvasol, többet tudsz emlékezni, mert nincs időd elkalandozni a témától és hagyni, hogy elkalandozzanak a gondolataid.
  • 5- Ha az olvasás fontos vagy bonyolult, minden bekezdés után álljon meg egy kis szünetet, és gondolja át az olvasottakat. Megpróbálhatsz saját szavaiddal emlékezni rá.
  • 6- Gyakorold az aktív hallgatást. Ne csak a beszélő szavait kövesd, hanem figyelj a testbeszédre is. Fogalmazd meg a mentálisan megszerzett információkat, és értékeld.
  • 7- Jegyzetek. Írd le, mire szeretnél emlékezni. 
  • 8- Az ismétlés nagyon fontos a memorizálásban. Annak érdekében, hogy elkerülje az információvesztést, rendszeresen és tudatosan kell felidéznie azokat ismételve vagy újraolvasva. Az ismétlés stabilabbá teszi a szinaptikus kapcsolatokat az agyban. Gyorsabb hozzáférést tesz lehetővé a tárolt információkhoz.
  • 9- Az alvás központi szerepet játszik a memóriakódolásban. Ez még a memóriatartalom konszolidációjának előfeltétele is. 15 perccel az elalvás után a munkamemória információi átkerülnek a hosszú távú memóriába.
  • 10- A fizikai aktivitás jótékony hatással van a memóriára. A rendszeres testmozgás során fehérjék szabadulnak fel, amelyek elősegítik az új vérerek kialakulását az agyban és javítják a neuronok összekapcsolódását.

A COGITO a tanulmány egyedülálló a világon. A Max Planck Intézet végezte, és 2013-ban megmutatta, hogy a szellemi teljesítmény bármely életkorban edzhető. A memória teljesítmény Az idősebb résztvevők esetében megbízhatóbb volt, mint a fiatalabbaké, amint ezek az emberek intenzíven edzettek.

Étrend-kiegészítők az agynak és a memóriának.

Étrend-kiegészítők az agy számára a memória és a mentális teljesítmény optimalizálására tervezték. A memória különösen az életkorral csökken, mert például a termelés a neurotranszmitterek csökken. Vannak azonban más okok is, amelyek memóriazavarokhoz vezethetnek: 

  • Stressz.
  • Alvásmegvonás.
  • Rossz étkezési szokások.
  • Dohányzó.

Omega-3 zsírsavak. 

Mint omega-3 zsírsavat, az EPA + DHA-t gyakran használják étrend-kiegészítőkben az agy számára, és segítik a tanfolyamok vagy fogalmak elsajátítását. A legújabb tanulmányok szerint ez a zsírsav pozitív hatással lehet a mentális teljesítményére. Az agyának különösen előnyös lesz, ha a zsírsav gyakran fogyasztják, például halban vagy lenmagban. Segíti az agy jobb működését. 

A portlandi Oregon Health & Science University (OHSU) amerikai kutatói majmokkal végzett kísérletekkel tudták bizonyítani, hogy az agyhálózat különösen jól fejlődik az omega-3 zsírsavak gyakori fogyasztása után. Valójában a neuronok agyunkban főleg omega-3 zsírsavakból állnak.

Más tanulmányok kimutatták, hogy a zsírsavak megvédik az agyat a zsugorodástól. A omega-3 zsírsav EPA krillolajból vagy lenmagból nyerik.

Guarana kivonat: Az éber agyért.

Guarana, egy növényi kivonat, egy energiaszolgáltató. Az agy számára az előnyök szinte azonnaliak: éberebb és mentálisabb lesz. A guarana fő előnye a koffein lassú felszabadulása a véráramba. Ennek az az előnye, hogy hosszú ideig ébren maradhat és összpontosíthat. Ezért mindig előnyben kell részesíteni a guaranát másokkal szemben koffein termékek, legalábbis ha az a cél, hogy éber legyen, például egy tanfolyam elsajátítása vagy egy fontos feladat elvégzése.

Ginkgo kivonat.

Ginkgo előmozdítja és támogatja mentális teljesítmény. Valószínűleg a flavonoidok és a terpének kölcsönhatása felelős a természetes növény pozitív hatásáért a agy. A laboratóriumi vizsgálatok során számos pozitív hatást lehetett tulajdonítani ennek az anyagkeveréknek: 

  • Az idegsejtek védelme a káros hatásoktól.  
  • Támogatja bizonyos hírvivő anyagok működését az agyban, amelyek tartós hatással vannak a memóriára. 
  • Emellett jelentősen javulnak a vér keringési tulajdonságai és ezáltal a mikrotápanyag-ellátás.

B-vitamin komplex.

B-vitaminok segít fenntartani az egészséges idegrendszert. Az esszenciális B-vitaminok biztosítják a szellemi képességek fenntartását. Főleg B1-vitamin, B6-vitamin és B12-vitamin. Mindegyik nagyon fontos számunkra kognitív képességek.

Következtetés.

Ismerted a memória különböző típusait? Tudtad, hogy mi a hosszú távú memória funkciója? Reméljük, hogy ez a cikk segített olyan eljárások alkalmazásában, amelyek lehetővé teszik, hogy sokáig emlékezzen a dolgokra. Táplálék-kiegészítők segítsen kognitív képességeink helyreállításában. 

Van más tipped, amit megoszthatsz? Nyugodtan oszd meg őket alább. 

A szerzőről

Írj hozzászólást

E-mail címed nem kerül nyilvánosságra. Kötelező kitölteni *